Svájci Havasi Kutyák Magyarországi Egyesületének

Alapszabálya

2017

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. Törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve, a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát.

Az egyesület adatai

  • Az egyesület neve: Svájci Havasi Kutyák Magyarországi Egyesülete
  • Az egyesület rövidített neve: SHKME
  • Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Szeredi u. 48.
  • Hivatalos nyelve: magyar
  • Alapításának éve: 2016.
  • A Svájci Havasi Kutyák Magyarországi Egyesülete országos egyesület, központjának működési helye: Székesfehérvár, működési területe: Magyarország
  • Az egyesület honlapja: https://shkme.net
  • Az egyesület működését a jelen alapszabály, egyéb belső szabályzatok, valamint az egyesületekre vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint az illetékes minisztériumok szakmai rendeletei alapján végzi
  • Az egyesület elfogadja az FCI (Federation Cynologique International, Nemzetközi Kinologiai Szövetseg) mindenkori magyarországi csúcsszervezetet, azzal jogi együttműködést alakít ki
  • Az egyesület a közgyűlés döntése alapján csatlakozhat bel- es külföldi kinológiai szervezetekhez
  • Az egyesületet alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi

Az egyesület célja, tevékenysége

  • Az egyesület célja

    Az egyesület a magyarországi appenzelli havasi kutyát (appenzeller sennenhund), a berni pásztorkutyát (berner sennenhund), az entlebuchi havasi kutyát (entlebucher sennenhund) és a nagy svájci havasi kutyát (grosser schweizer sennenhund) tenyésztőket és tartókat tömöríti, érdekeit védi. Célja e fajták tenyésztésének, népszerűsítésének, elterjedésének elősegítése, támogatása.

  • Az egyesület tevékenysége

    • Az egyesület által képviselt fajták fajfenntartó, fajtajavító tenyésztésének irányítása, felügyelete
    • Az egyesület által képviselt fajták magyarországi tenyésztési programjának kidolgozása, fejlesztése a standardot adó ország, aktuálisan elfogadott „fajtastandard”-je szerint
    • Tenyészállat-minősítések és bírálatok szervezése
    • Tenyésztési adatok gyűjtése, nyilvántartása, feldolgozása és tenyésztési dokumentációk kiadása
    • Kutyakiképzés, az egyesület által gondozott fajták tekintetében. Az így keletkező bevételt csak az egyesületi célok megvalósítása érdekében lehet felhasználni
    • Állat- és természetvédelem támogatása
    • Kinológiai előadások szervezése
    • Szakmai érdekvédelem, a tagok részére nyilvántartás vezetése, a nyilvántartással kapcsolatos feladatok ellátása, részvétel más szervezetek rendezvényein
    • Kapcsolattartás más hazai, külföldi és nemzetközi ebtenyésztő vagy állatvédő szervezettel
    • A kutyasport szervezése, lebonyolítása
    • Kirándulások, kutyás családi programok szervezése, lebonyolítása
    • Az egyesület céljait segíti gazdálkodási tevékenység, melyet az egyesület céljainak megfelelően másodlagosan végezhet, az ebből származó bevételt céljai megvalósítása érdekében használhatja fel
    • Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági, vállalkozási tevékenységet jogosult folytatni

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület a vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. A tag ok – a tagdíj fizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

Tagdíj

  • Az egyesület tagjai a jelen alapszabályban jelzettek szerint vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege az egyesület megalakulásának évében 10.000 Ft, azaz tízezer forint/év (kivéve tiszteletbeli tagok), amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év április 30. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni. A tagdíj összege a MEOESZ-kártya díját is tartalmazza. A 2016. évben szövetségi kártya nélkül a tagdíj összege 7000 Ft.
    A tagdíj összegét a további években a közgyűlés dönti el.
  • Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év április 30. napjáig köteles az egyesület házipénztárába, vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni. Akinek a tagsága év közben keletkezik vagy szűnik meg, az is a teljes évre vonatkozó tagdíjat köteles megfizetni. A tagdíj visszakövetelésére nincs lehetőség.
  • A pártoló tagok tagdíja minimálisan 5000 Ft, a tiszteletbeli tagok tagdíj fizetésére nem kötelesek.

Az egyesület tagsága, a tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesület tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az egyesület célkitűzésével egyetért, továbbá az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja, annak szellemében tevékenykedik és vállalja a tagdíj megfizetését.

Rendes tagság feltétele továbbá, hogy a kérelmező tulajdonában legyen a tagfelvételi kérelem benyújtásának időpontjában FCI tagországból, ill. FCI partnerországból származó, az ottani kinológiai csúcsszervezet által regisztrált származási lappal rendelkező, az egyesület által gondozott kutyafajta egyede.

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság – a tiszteletbeli tagság kivételével – a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással, jelen alapszabály felhatalmazása alapján határoz a tagfelvételről. Határozatát, annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

A tagsági viszony keletkezése

  • Rendes tagok: a tagsági viszonya a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről.

    A rendes tagság speciális és elengedhetetlen feltétele továbbá, hogy a kérelmező tulajdonában legyen a tagfelvétel benyújtásának időpontjában FCI tagországból, ill. FCI partnerországból származó, az ottani kinológiai csúcsszervezet által regisztrált származási lappal rendelkező egyede. Amennyiben a kérelmező tag ezzel a feltétellel nem rendelkezik, vagy az elnökség a tag felvételi kérelmével más okból nem ért egyet, jogosult azt elutasítani. Döntését nem köteles indokolni.

  • Pártoló tagok: tagsági viszonya a belépési nyilatkozat kitöltésével és az egyesület részére támogatás felajánlásával létesíthető. A felajánlás mértéke lehetőség és tetszés szerinti, de legalább 5000 Ft. Pártoló tagok olyan természetes vagy jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek lehetnek, melyek az egyesület célkitűzéseit magukénak érzik, alapszabályát elfogadják, az egyesület működését támogatják. Felvételükről az elnökség a rendes tagokra irányadó eljárás szerint dönt.

  • Tiszteletbeli tagok: olyan köztiszteletben álló, az egyesület érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyek, akiket bármely tag írásbeli javaslata alapján a közgyűlés tiszteletbeli tagokká megválaszt. A választás a következő közgyűlésen történik, egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással. A döntésről a tiszteletbeli tagot és a kérelmezőt is írásban tájékoztatja az elnökség, a döntést követő 8 napon belül.

    Az egyesület a tagokról – a tagság jelleget is feltüntetve – nyilvántartást vezet és tagjait ellátja tagsági könyvvel vagy igazolvánnyal. A tagkönyv tartalmazza az egyesület és az FCI emblémáját, az egyesület pontos címét, a tagnyilvántartás számát, a tag nevét, címét, a belépés keltét, a kutyafajtát, az érvényességi évet, az egyesület kis pecsétjét, az elnök aláírását, a tagdíj befizetésének az időpontját.

    A tagfelvételi kérelem benyújtásakor jelezni kell, hogy a kérelmező rendes vagy pártoló tagságot kíván megszerezni. Egyúttal a kérelmező nyilatkozik arról is, hogy a nevén, tagi státuszán és tenyésztő mivoltán kívül hozzájárul-e a lakóhelyének helységneve, ill. esetleges kennelnevének, egyéb elérhetőségének nyilvánossá tételéhez.

    Amennyiben a tag rendelkezik hivatalos e-mail címmel, és azt megadja, akkor a továbbiakban az elektronikus levélben kapja az egyesületet érintő határozatokat, illetve minden olyan értesítést, ami az egyesület ügymenetével, a tagokkal kapcsolatos.

A tagsági jogviszony megszűnése, módosítása

  • A tagsági jogviszony megszűnik

    • A tag kilépésével. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület képviselőjéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozat egyesülethez történő megérkezése napján szűnik meg, illetve amennyiben a kilépő tag későbbi időpontot jelöl meg, akkor a megjelölt időpontban.
    • A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. Az örökös, akinek a törzskönyvbe bejegyzett tenyészállat a tulajdonába kerül, a hagyatékban szereplő tenyészállat átvételét követően, az elnökséghez intézett írásos nyilatkozatban kérheti tagfelvételét, a tagsági viszony létesítésére vonatkozó egyéb feltételek egyidejű teljesítésével.
    • A tag kizárásával. A tagnak állategészségügyi vagy állatvédelmi jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, az elnökség – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
    • A tagsági viszony egyesület általi felmondásával. Az egyesület jogosult felmondani annak a tagnak a tagsági viszonyát, aki a jelen alapszabály V/1. pontjában jelzetteknek nem felel meg, vagyis a rendes tag tulajdonában az FCI tagországból, ill. FCI partnerországból szarmazó, az ottani kinológiai csúcsszervezet által regisztrált származási lappal rendelkező egyede már nincs a tulajdonában, s az egyesület elnökségének írásbeli felszólítására sem igazolja 6 hónapon belül újabb, az egyesület által gondozott fajtájú egyed tulajdonjogát, és nem nyilatkozik arról, hogy a továbbiakban pártoló tag szeretne lenni. A tagsági jogviszonyt az egyesület ezen ok miatt 30 napos felmondási idővel, írásban jogosult felmondani, a felmondásról a közgyűlés dönt, nyílt szavazással, szótöbbséggel.
  • Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit, vagy a közgyűlés határozatát, vagy állategészségügyi, állatvédelmi jogszabályt súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

    Kizarható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő kitűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

    A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére, az elnökség folytatja le. A kizárni javasolt tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az üles megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást.

    Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárás kezdeményezésére vonatkozó bejelentés elnökséghez érkezését követő 30 napon belül meghozza, és 8 napon belül, igazolható módon közli az érintett taggal. A kizárt tag a kizárást kimondó elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésén, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát, annak meghozatalakor szóban kihirdeti, és 8 napon belül írasban, igazolható módon is közli az érintett taggal. A kizárás nem érinti az egyesületnek a hátralékos tagdíjra, illetőleg egyeb, az egyesület felé fennálló tartozás kiegyenlítésére vonatkozó követelését.

    A tag kilépése vagy kizárása esetén, az egyesülettel szemben fennálló tartozásairól és követeléseiről a közgyűlés dönt.

    A kizárt tag egyesületbe történő újbóli belépéséről az elnökség dönt. A kizárás 1–3 évig terjedhet az eset súlyossága alapján, amit az elnökség – amennyiben tenyésztési kérdések miatti a kizárás, a tenyésztési bizottság javaslatának figyelembevételével állapít meg.

    Amennyiben a tag a közgyűlés döntését magára nézve sérelmesnek tartja, úgy a jogvita elbírálása ügyében bírósághoz fordulhat.

    A határozat hatályon kívül helyezése iránt, attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett, vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

    Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

  • A tagsági jogviszony módosulása

    • Az egyesület rendes tagja köteles 60 (hatvan) napon belül az egyesület elnökségénél bejelenteni azt, ha a rendes tagság feltételeinek már nem felel meg, vagyis, ha már nem rendelkezik az egyesület által gondozott fajták valamelyikének legalább egy regisztrált származási lappal rendelkező egyedével (így különösen: elhullás vagy tulajdonjog megszűnése esetén).
    • Aki rendes tagsági jogviszonyát a fenti ok miatt veszítette el, kérheti pártoló tagként való felvételét az egyesületbe, feltéve, hogy az alapszabálynak a pártoló tagságra vonatkozó feltételeit vállalja teljesíteni. Amikor az ilyen tag a rendes tagság feltételeinek ismételten megfelel, és az alapszabályban a feltételek fennállását megfelelően igazolta, akkor őt az egyesület a rendes tagjai közé ismételten felveszi. Erre az eljárásra a tagfelveteli eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A tagok jogai

Az egyesület rendes tagjait azonos jogok illetik meg.
Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását, és az egyesület tevékenységét.

  • A rendes tag jogai

    • Részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein.
    • Részt vehet az egyesület közgyűlésén észrevételezési, javaslattételi, felszólalási, tanácskozási és szavazati joggal; az alapszabályban meghatározott körben – a közgyűlés keretein belül.
    • Tisztségviselőnek választható, amennyiben ennek jogszabályi és alapszabályban rögzített feltételei fennállnak.
    • A tag tagsági jogait személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolhatja. A meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, és azt a közgyűlés levezető elnökének, a közgyűlés kezdetén átadni.
    • Részesülhet az egyesület nyújtotta szolgáltatásokban, kedvezményekben, kedvezménnyel használhatja az egyesület eszközeit, létesítményeit.
    • Az egyesület irataiba jogosult betekinteni.

    A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

  • A pártoló tag jogai

    • Az alapszabály rendes tagokra vonatkozó előirásait a pártoló tagokra is alkalmazni kell azzal a kivétellel, hogy a pártoló tag a közgyűlés során nem rendelkezik szavazati joggal, tisztségre nem választható.
  • A tiszteletbeli tag jogai

    • A pártoló tag jogaival azonosak.

A tagok kötelezettségei

  • A tag köteles

    • Az alapszabálynak, a közgyűlési határozatoknak, valamint az egyéb egyesületi szervek határozatainak, rá vonatkozó rendelkezéseit betartani és végrehajtani.
    • A tag nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását, az egyesület tevékenységét, így különösen:
      • sportszerű magatartást köteles tanúsítani, a kutyatartással kapcsolatos általános és etikai szabályokat betartani.
      • a tag nem ronthatja más tenyésztő hitelét, köteles a rendezvényeken és máshol sportszerűen viselkedni.
      • a tag nem vehet részt kutyaviadalon résztvevőként, fogadóként és nézőként.
      • tilos származási lappal, vagy barmely irattal visszaélni.
      • köteles kutyáit kulturáltan tartani, a mindenkori állatvédelmi törvényeknek megfelelően.
      • tilos kutyát kereskedőnek eladni, vagy olyan harmadik személynek átadni, aki nem a tulajdonos megrendelésére szállítja a kutyát.
      • a tag köteles betartani a kutyavásárlás, -csere, fedezés, fedeztetés okán kötött szerződéseit.
    • Köteles a tagdíjat, annak esedékességéig megfizetni.
    • A tag köteles a lakcímet, annak megváltozását követő 8 napon belül, az elnökséghez írásban bejelenteni.
    • Az egyesület rendes tagja köteles 60 (hatvan) napon belül az elnökségnek bejelenteni azt, ha a rendes tagság feltételeinek már nem felel meg, vagyis, ha már nem rendelkezik az egyesület által gondozott fajták valamelyikének, legalább egy regisztrált származási lappal rendelkező egyedével (így különösen: elhullás vagy tulajdonjog megszűnése esetén).

    A tiszteletbeli tag tagdíj fizetésére nem köteles.

  • Fegyelmi eljárás

    Az egyesület tagjai felett, a tagsági minőségükben elkövetett fegyelmi vétségük esetén, a fegyelmi jogkört első fokon az elnökség, masodfokon a közgyűlés gyakorolja.

    • Fegyelmi vétségek:
      • Egyesületi taghoz méltatlan magatartás tanúsítása.
      • Az alapszabályban foglaltak megsértése.
      • A kutyatartás szabályainak, az állatvédelem szabályainak megsértése.
      • Az egyesület szakmai szabályzataiban (Tenyésztési szabályzat, Törzskönyvezési szabalyzat stb.) foglaltak szándékos megsértése.
      • Általában olyan tevékenység folytatása és magatartás tanúsítása, amely az egyesület céljaival nem egyeztethető össze.
      • Bármilyen kutyás rendezvényen, kiállításon, versenyen bizonyítható korrupciós vétség, jogosulatlan előny szerzése céljából elkövetett bármilyen dokumentációs vagy egyéb csalás.
    • A fegyelmi eljárás során a következő büntetések szabhatók ki:
      • Figyelmeztetés:
        Kis súlyú szabálysértés esetén, az elnökség a tagot írásbeli figyelmeztetésben részesíti.
      • Megrovás:
        Jelentős súlyú szabálysértés esetén az elnökség a tagot írásbeli megrovásban részesíti, melyet az egyesület honlapján nyilvánosságra hoz.
      • A tagság felfüggesztése:
        Amennyiben a tag a megrovás ellenére a szabálysértő magatartását tovább folytatja, vagy megismétli, az elnökség meghatározott időre, de legfeljebb 1 év időtartamra, a tagsági viszonyt felfüggeszti.
      • Kizárás:
        Az egyesületi tagsággal nem összeegyeztethető magatartás tanúsítása esetén, a kizárást – az ok részletes feltüntetésével –, bármely tag írásban az elnökségnél kezdeményezheti, aki az ügyet kivizsgálja, ha szükséges, szakértők bevonásával véleményezi. A kizáró határozatot az elnökség hozza meg. Bármely fegyelmi büntetést kimondó határozatra, annak írasba foglalására, közlésére, kézbesítésére és a fellebbezés lehetőségére, a kizárásra vonatkozó szabályok irányadóak.

      A fegyelmi vétségi ügyekben első fokon minden esetben az elnökség jár el. A fegyelmi vétségi ügyekben másodfokon a közgyűlés jár el. Az elnökség a fegyelmi vétségről történő tudomásszerzéstől számított 8 napon belül ülést tart, és dönt a fegyelmi vétség kérdésében. Az elnökség ülésére a fegyelmi vétség elkövetőjét meg kell hívni. Az elnökség a döntést az ülésen rögtön kihirdeti szóban, és az érdekelttel 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli.

      Amennyiben az érdekelt a döntéssel nem ért egyet, akkor azzal szemben a közgyűléshez fordulhat. Ezt írásban, a döntés kézhezvételétől számított 8 napon belül teheti meg. Az elnökség a közgyűlést a tudomásszerzéstől számított 30 napon belüli időpontra köteles összehívni. A közgyűlésre az érdekeltet – a fegyelmi vétség elkövetőjét – meg kell hívni. A közgyűlés a döntését a jelen levő érdekelttel szóban közli, és a döntésről szóló határozatot írásban, igazolható módon is megküldi a részére, a közgyűlést követő 8 napon belül.

Az egyesület szervei

Közgyűlés

  • A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve, mely a tagok összességéből áll.
  • A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
    • Az alapszabály módosítása;
    • Az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
    • A vezető tisztségviselők megválasztása, visszahívása; díjazásuk megállapítása;
    • Felügyelő bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása;
    • Az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj és egyéb szolgáltatási díjak megállapítása;
    • Az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek, az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
    • A vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
    • Az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, vagy ezek hozzátartozójával köt;
    • A jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
    • Döntés másodfokon a kizárási ügyekben és a fegyelmi ügyekben;
    • Döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal;
    • Választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása;
    • Tenyésztési bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása;
    • A tenyésztési bizottság által előterjesztett, a tenyésztési szabályzatra vonatkozó módosítások elfogadása;
    • A végelszámoló kijelölése;
    • A küldöttek megválasztása minden olyan fórumra, rendezvényre, ahol az egyesület képviseletére az elnök személyén túl is szükség van.
  • A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
  • A közgyűlés összehívása:

    A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére (vagy amennyiben az a közgyűlés személyi vagy technikai lebonyolítása érdekében ott nem megoldható, akkor más alkalmas helyen, a meghívóban meghatározott helyszínen kell megtartani) hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: ajánlott vagy tértivevényes küldemény, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértiveveny).

    A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére, a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

    A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

    A meghívó napirendi pontjaihoz tartozó mellékletek, dokumentációk, beszámolók, előterjesztések a meghívó kiküldésének napján, az egyesület honlapján elérhetővé kell tenni.

    A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől, a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat, minden esetben annak meghozatalától számított, legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

    Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt, napirenden kívüli kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához, egyhangúlag hozzájárulnak.

  • Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
    • a tagok legalább egyharmada által aláírt kérelmére, melyben megjelölik az összehívás okát és célját;
    • Az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
    • Az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
    • Az egyesület céljainak elérése veszélybe került;
    • Az elnökség vagy a felügyelő bizottság, vagy a tenyésztési bizottság taglétszáma három fő alá csökken;
    • Ha azt a bíróság elrendeli.

    A b) c) d) e) f) esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni.

  • A közgyűlés határozatképes,
    • ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
    • ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlés a megjelent szavazásra jogosult tagoknak az előírtnál alacsonyabb száma miatt határozatképtelen, a megismételt közgyűlés a meghirdetett időpontot követő 30 perccel későbbi időpontban megtartható, a meghívóban meghirdetett napirendi pontokban. Ez esetben a megismételt közgyűlés a megjelent, szavazásra jogosult tagok számától függetlenül határozatképes, feltéve, hogy a meghívóban a távollét a jogkövetkezményeire a tagok figyelmét kifejezetten felhívták. A megismételt közgyűlésen csak az eredeti napirendben feltüntetett kérdések tárgyalhatók, a közgyűlés a megismételt ülésen a napirend kiegészítéséről nem határozhat, és az eredeti napirenden kívüli kérdésben határozat nem hozható.
  • A közgyűlés megnyitását követően

    elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv-hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

  • A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni,

    amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv-hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

  • A közgyűlés a határozatokat – ideértve az ügyintéző és képviseleti szervek megválasztását is – nyílt szavazással, a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyszerű többségével hozza, kivéve az alapszabályban és törvényben jelzett eseteket. A megjelent szavazásra jogosult tagok többségének javaslata alapján titkos szavazást kell elrendelni. Szavazategyenlőség esetén a határozathozatalt meg kell ismetelni, vagy a döntést elvetettnek kell tekinteni.
  • A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
    • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
    • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  • Az egyesület alapszabályának módosításához a jelenlévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  • A határozatok kihirdetése:

    A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett taggal/tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

  • Az elnökség az egyesület 3 tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
  • Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra, elnökét, az alelnököt és az irodavezetőt maga választja tagjai közül.

    A tisztségviselőket megválasztó közgyűlés előtt két héttel, az elnökség a tagok közül háromtagú jelölőbizottságot kér fel. A jelölőbizottság összegyűjti és a közgyűlés elé terjeszti a tagok javaslatait, a választott tisztségviselők személyére. A jelöltnek előzetesen írásban, vagy a közgyűlésen szóban nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja-e a jelölést.

    Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

    • a megbízás időtartamának lejártával;
    • visszahívással;
    • lemondással;
    • a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
    • a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
    • a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

    A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában, legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

    Amennyiben a választott tisztségviselők közül bármelyik lemond a tisztségéről, úgy a közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni és új tisztségviselőt kell választani.

  • Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

    A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. I) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős birói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt, az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

  • Az egyesület vezető tisztségviselői: az egyesület oldalon

    • Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
    • A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
    • A képviseleti jog gyakorlásának módja: önalló.
    • Cégjegyzési/aláírási jog: önalló
    • Az alelnök jogköre:
      • Az elnök távollétében és akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnök feladatait.
      • Az elnök irányításával, vele szorosan együttműködve végzi tevékenységét.
      • Önálló utalványozási jogot gyakorol.
    • Az irodavezető feladatai:
      • Kezeli az egyesület rendelkezése alatt álló pénzeszközöket.
      • Figyelemmel követi az egyesület pénzügyi tervben meghatározott elvek és célok betartását.
      • Elkészíti az egyesület pénzügyi helyzetéről szóló beszámolót.
      • Önálló utalványozási jogot gyakorol.
      • Vezeti az egyesületi irodát, végzi vagy végezteti a tagnyilvántartással és a törzskönyvezéssel kapcsolatos tevékenységeket.
  • Az elnökség hatáskörébe tartozik:
    • Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni;
    • Az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
    • A beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
    • Az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
    • Az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
    • A közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
    • Az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
    • Részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
    • A tagság nyilvántartása;
    • Az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
    • Az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
    • Az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
    • A tag felvételéről való döntés;
    • A tag kizárásáról való döntés;
    • Eljár a fegyelmi ügyekben első fokon;
    • Döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal, illetve nem kizárólagosan a tenyésztési bizottság vagy a közgyűlés hatáskörébe tartozna;
    • Az egyesület eredményes működéséhez szükséges feltételek biztosítása, összehangolása;
    • A tenyésztési bizottság ajánlásának figyelembevételével szervezési, lebonyolítási feladatok ellátása, pl. tenyészszemlék, kiállítások szervezése, bírók felkérése stb;
    • Az egyesület azon szabályzatainak módosítása és elfogadása, amelyek nem a közgyűlés vagy a tenyésztési bizottság hatáskörébe tartoznak;
    • Az elnökség az egyesület honlapját gondozza. Amennyiben a honlapot egy külső személy készíti, akkor a honlap adminisztrátorának az információkat minimálisan havi gyakorisággal – kiveve a taglétszámra vonatkozó információkat – átadja. A tagságot érintő információk megjelenését ellenőrzi. A taglétszám alakulásáról, új tagok belépéséről, tagi státuszok módosulásairól 8 napon belül friss információk jelennek meg az egyesület honlapján. Ezek az információk kizárólag a belepő tagok nyilatkozatának megfelelően jelenhetnek meg;
    • Az elnökség tagjai részt vehetnek az egyesület egyéb bizottságainak ülésein, tanácskozási, javaslattételi joggal, de szavazati joguk nincs.
  • Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök, legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak, az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

    Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

  • Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha az ülésen az elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén, kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

    A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

    • akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
    • akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    • aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    • akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
    • aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
    • aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  • Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett taggal/tagokkal a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

A felügyelő bizottság

A felügyelő bizottság, a közgyűlés által, a tagok közül 5 év határozott időre, nyílt szavazással választott, 3 tagú testületi szerv. Választásukra a vezető tisztségviselőknél jelzett szabályok irányadóak. A bizottsági tagság köteles nyilatkozni az összeférhetetlenségi és kizáró okokról.

Elnökét tagjai közül maga választja. A bizottság saját ügyrendje szerint végzi tevékenységét. Határozatképes, ha valamennyi tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A bizottság összehívását a bizottság elnöke rendeli el, bármelyik felügyelő bizottsági tag írásbeli indítványára. A tag köteles a bizottság összehívását kezdeményezni, amennyiben az egyesület törvényes működését veszélyeztető hiányosságot tapasztal. Az első felügyelő bizottság tagjai: az egyesület oldalon

  • A felügyelő bizottság feladatai:
    • Ellenőrzi az egyesület gazdálkodását és működésének szabályszerűségét.
    • Ellenőrzi az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtását és betartását.
    • Amennyiben bármilyen szabálytalanságot észlel, úgy arról tájékoztatja az elnököt. Az egyesület alapvető érdekeit sértő esetekben kezdeményezi rendkívüli közgyűlés összehívását. A felügyelő bizottság jogosult adatokat, információkat kérni és azokat megkapni az egyesület minden tisztségviselőjétől, tagjától, munkavállalójától, jogosult az egyesület könyveibe, irataiba betekinteni, szükség esetén vizsgálataihoz külső szakértőt bevonni.
    • A felügyelő bizottság jogosult az egyesület működésével összefüggő bármely ügyet vizsgálni. Tevékenységéért kizárólag a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
    • Tevékenységéről évente egyszer, rendszerint az éves rendes közgyűlésen beszámol.
    • Az éves beszámoló elfogadása előtt a felügyelő bizottság köteles azt megvitatni, s határozatáról a közgyűlést tájékoztatni.
    • Tagjai egyebekben kötelesek rendszeres kapcsolatot tartani az elnökséggel és a tenyésztési bizottság elnökével.
  • A felügyelő bizottság tagsága, tagjaival szembeni követelmények és kizáró okok:
    • A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
    • A felügyelő bizottság tagjai a felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelő bizottság tagjai az elnökségtől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
    • A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát az egyesület elnökéhez intézi.
    • A felügyelő bizottság tagjai nem lehetnek az egyesület elnöksége tagjainak közeli hozzátartozói.

A tenyésztési bizottság

  • A tenyésztési bizottságot a közgyűlés valasztja, 5 év határozott időtartamra, nyílt szavazással. A tenyésztési bizottság három szakmailag kiváló főből álló állandó bizottság, amelynek legfőbb feladata az egyesület tenyésztési szabályzatában foglalt feladatok ellátása. A bizottság az elnökét tagjai közül maga választja.
  • A bizottsági tagság keletkezésének és megszűnésének szabályai:
    • A bizottság tagjait a közgyűlés választja, a vezető tisztségviselőknél jelzett szabályok szerint. A jogviszony a tisztségviselőjének írásbeli elfogadó nyilatkozatával jön létre.
    • A megbízatás megszűnik:
      • A megbízás időtartamának lejártával;
      • A tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi vagy kizárási ok bekövetkeztével;
      • Írásbeli lemondással;
      • A bizottsági tag halálával.

      A bizottság tagja írásban az egyesület elnökségéhez nyújthatja be lemondását.

  • Összeférhetetlenség és szakmai elvárások, kizáró okok:
    • Tagja kizárólag hivatalos, FCI által elismert kennelnévvel rendelkezik, szakmailag kiváló, egyesületi tag, aki az egyesülethez tartozó fajták valamelyiket tenyészti. A bizottság tagjaival szembeni szakmai elvárásokat a tenyésztési szabályzat határozza meg.
    • A tenyésztési bizottság tagja nem lehet egyidejűleg az egyesület vezetőségének, felügyelő bizottságának is tagja.
    • Nem lehet a tenyésztési bizottság tagja, aki ellen fegyelmi eljárás van folyamatban, akit fegyelmi eljárás eredményeként egyesületi tisztség viselésétől megfosztottak, vagy aki egyesületi tisztség viselésétől való fegyelmi eltiltás hatálya alatt áll (az eltiltás hatálya alatt).
  • Hatásköre és feladatai:
    • A tenyésztési szabalyzatnak végrehajtása, fejlesztése, kidolgozásában való szakmai állásfoglalások, ajánlások, előterjesztések kialakítása;
    • Tenyésztési felügyelet ellátása a MEOESZ-szel való együttműködésnek megfelelően;
    • A tenyésztési szabályzatban foglaltak végrehajtása, az abban foglalt feladatok ellátása, és az abban meghatározott jogok gyakorlása az egyesület nevében, tenyésztési kérdésekben;
    • A tenyésztési szabályzatban foglaltak megsértése, vagy állattartási, tenyésztési kérdésekben a szabályzat ellen elkövetett szabálytalanságok esetén belső ellenőrzési vizsgálat lefolytatása;
    • A tenyésztési szabályzat mindenkori vizsgálata, szükség szerinti karbantartása, jogszabályváltozás esetén késedelem nélküli módosítás előterjesztése az elnökség felé, aki a közgyűlés összehívásáról gondoskodik;
    • Tenyesztők és fedezőkan-tulajdonosok számára szakmai tanácsadás és információ nyújtása;
    • Ajánlások a tenyészszemlék, kiállítások szervezésére, és lebonyolítására;
    • Az alom-, és tenyészellenőrzés (tenyészhely-ellenőrzés) szervezése, kivitelezése;
    • Tenyészhigiéniai, állattartási ajánlások és intézkedések kidolgozása;
    • Jogszabályfigyelés, különös tekintettel a tenyésztésre, ill. az állatvédelemre vonatkozó, ill. törvényi előírásokra, ezzel kapcsolatban szükség szerint a tenyésztési szabályzat módosításának kezdeményezése, módosítási javaslatok elkészítése;
    • Alom-, és tenyészellenőrők tevékenységének folyamatos koordinálása és egyesületen belüli szakmai felügyelete;
    • Küllembírók és tenyészszemlebírók tevékenységének folyamatos koordinálása
    • Az alom-, és tenyészellenőrök működési területének előzetes kidolgozása, a működési területre vonatkozó lista összeallítása, és előterjesztés a honlapon való közzététel iránt;
    • A tenyészszemle eredményekkel (tenyészthetőséggel) kapcsolatos fellebbezések elbírálása;
    • Minden egyéb feladat ellátása, amelyet jogszabály, az alapszabály és a tenyésztési szabályzat a hatáskörébe sorol.

    A tenyésztési bizottság állásfoglalásai, ajánlásai, amennyiben a közgyűlés azokat elfogadja, kötelező érvényűek minden tagra.

    A tenyésztési bizottság eseti döntéseivel szemben, azok kézhezvételétől számított l5 napon belül, az elnökségnek címzett, és az egyesület székhelyére megküldött ajánlott levélben nyújthat be fellebbezést az a (tenyesztő) tag, akire nézve az adott döntés konkrét, hátrányos rendelkezést tartalmaz.

    A kifogásolt döntést az elnökség vizsgálja felül az érintettek meghallgatásával. Az érintett távolmaradása a döntés meghozatalát nem akadályozza.

  • Az ülésezés szabályai:

    A tenyésztési bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülést a bizottság elnöke hívja össze írásbeli meghívóval, a napirend közlésével, de az ülés sürgős vagy indokolt esetben összehívható bármely más alkalmas módon (e-mail, telefon, fax). Az ülés összehívása szabályszerű, ha az ülés helyszínéről és időpontjáról, valamint a napirendről a bizottság tagjai az egyesület elnökségének tagjai és mindazok, akik meghívó alapján az ülésen részt venni jogosultak, az ülés időpontja előtt legalább 8 (nyolc) nappal igazolható módon értesültek. Ha az ülést nem szabályszerűen hívták össze, az megtartható és azon érvényesen határozat hozható, ha valamennyi bizottsági tag jelen van, és az ülés tartásához, valamint a napirend tárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

    A tenyésztési bizottság ülését az egyesület elnöke is bármikor összehívhatja, ha azt az egyesület működése megkívánja. Az ülés a székhelytől eltérő bármely más alkalmas helyen is megtartható.

  • Az ülés akkor határozatképes, ha
    • azon a bizottság tagjainak többsége jelen van, kivéve, ha az alapszabály vagy a tenyésztési-, vagy törzskönyvvezetési szabályzat előírása alapján a határozatképességhez eltérő jelenléti arány szükséges.
    • A tenyésztési program megváltoztatásáról, vagy módosításáról szóló ülés határozatképességéhez a bizottság minden tagjának együttes jelenléte szükséges.
    • Az egyesület elnökségének tagjai a bizottság ülésein – meghívó nélkül is – tanácskozási, javaslattételi, észrevételezési joggal jelen lehet, a határozatok meghozatalában azonban nem vehetnek részt.
    • A bizottság határozatait, döntéseit jelen alapszabályban foglalt eseteket kivéve a jelenlévők egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza.

Az egyesület megszűnése

Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl, az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el, vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben, a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.

Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (ectv.) rendelkezései, valamint egyéb belső szabályzatok úgy, mint szervezeti és működési szabályzat, illetve tenyésztési szabalyzat az irányadóak.

Székesféhervár, 2017. év, február hó 11.
Juhász Istvánné
SHKME-elnök